A nyugalom megőrzése és a stresszkezelés nem azt jelenti, hogy mindfulnesst gyakorlunk stresszhelyzetekben, hanem valami egészen mást…

Egyetlenegy dolgot érdemes megjegyezni a nyugalommal kapcsolatban: nem azzal van baj, hogy elveszíted a nyugalmad, hanem ha nagyon könnyen (hamar) veszíted el. Tévhit a mindfulness alapú stresszkezeléssel kapcsolatban, hogy a mindfulnesst stresszhelyzetekben gyakoroljuk. A stresszt mindig jól kezelni szinte teljességgel lehetetlen – hiszen akkor kizárnánk az összes negatív érzésünket, amikre pedig nagyon is szükség van. Az viszont, ha apróságokra is robbansz, türelmetlen vagy, kiabálós, jelez valamit.  Hogyan jussunk el egy békésebb alapállapotba és mit csináljunk, hogy nálunk maradjon a kontroll akkor is, ha idegesek vagyunk?

A rossz érzések (is) a barátaink

Vagy legalábbis remek jelzőlámpák, plusz arra ösztökélnek, hogy csináljunk valamit… Kulcskérdés volna, hogy mit is tegyünk nehéz helyzetekben, de erről lentebb írok.
A kiakadás, harag, frusztráció nagyon is helyénvaló érzések (bár nem szoktuk szeretni őket). Még aki 20 éve is gyakorolja a mindfulness meditációt, az is kijön a sodrából néha. Ezek az érzések nem elkerülhetőek és egyébként teljesen rendben vannak, ugyanis van egy feladatuk: megmutatják Neked, ha valami nem komfortos, ha valaki átlépte a határaidat stb. Tehát: néha kiakadni, zaklatottnak lenni, aggódni ér! 🙂 És nem fogsz tudni addig meditálni, amig annyira “zen” leszel, hogy sose jössz ki a sodrodból. Nem cél, hogy mindig békések legyünk. Békében lenni a haragunkkal és konstruktív, aktív cselekvésbe fordítani – na, ez már egy jó cél lehet!

Két dolgot érdemes körüljárni, ha gyakran elveszíted a türelmed:

1, A kontextus
Ha könnyen felhúzod magad apróságokon, akkor vizsgáld meg, hogy mi az, ami eleve egy érzelmileg túlterhelt állapotot okoz Nálad. Ez lehet genetika (pl. hiperaktivitás), mentális betegség (bizonyos személyiségzavarok, vagy szorongás, depresszió), vagy szimplán a túlterheltség vagy a kialvatlanság is. Ilyenkor az amygdala nagyon reaktív (azonnal „ugrik” és a hiperreaktivitás a jellemző) és sokszor ténylegesen nagyon nehéz „csak úgy”, a helyzetben megmaradva lecsillapítani magunkat. Főleg, ha nem ismerünk egy hatékony stresszkezelő technikát.
A mindfulness tanfolyam kognitív terápiás része épp erről szól: hogy tiszán lássuk (és esetleg megelőzhessük), milyen helyzetek okznak nehézséget.

A nyugalmunkat ugyanis egy békés, nyugodt alapállapotból nem adjuk oda olyan könnyen. Kiakadni két másodperc alatt csak olyankor szoktunk, ha eleve túlterhelt az idegrendszer – bármilyen okból.

Ezért is tanuljuk a mindfulness tanfolyamon, hogy MINDIG VIZSGÁLD MEG A KONTEXTUST! Például azért, hogy ne bántsd magad azért, ha türelmetlen voltál. Meg hogy lásd, hol vannak azok a pontok, ahol viszont IGENIS TUDSZ változtatni…

2, Reziliencia
A másik kérdés, hogy milyen gyorsan állítod helyre kicsiny lelked nyugalmát. Milyen gyorsan, és főként milyen eszközökkel éred el, hogy helyrebillenjen a lelki békéd, megnyugodjál, netán jóvátedd, ha lezúztad valaki más lelki békéjét is a saját türelmetlenségeddel stb.

Példa: lehet, hogy hosszasan dühöngsz, e-maileket írkálsz vagy leordítod az ügyfélszolgálatos fejét, egész nap ideges vagy, próbálsz dolgozni, de nem megy, majd este beborozol – és csak alkohol hatása alatt tudsz némiképp megnyugodni. (Néha ez is rendben van. Néha.)

Ha van egy jól begyakorolt, ismert (életszerű, tehát bárhol alkalmazható) stresszkezelési technikád (lásd mindfulness alapú stresszkezelés), hamarabb vissza tudod állítani a lelki békéd.

A rendszeres mindfulness gyakorlásával a képlet nagyjából így néz ki:

1, Eleve van egy békésebb alapállapotod, amiből nehezebb kimozdítani Téged.
2, Amikor frusztrált leszel, hamarabb észreveszed (még azelőtt, hogy kiakadnál).
3, Tudod, mit tegyél ilyen helyzetekben (ismersz többféle meditációt és egyéb technikákat és ezeket nem felejted el alkalmazni mondjuk arra hivatkozva, hogy most pörög a meló, nem állhatsz le csak úgy meditálni. Mert…
4, Van egy tudásod arról, milyen fontos a lelki béke. Ezért nem vagy rest rengeteget tenni ennek megőrzéséért (a tanfolyamon megtanulsz igenis időt szánni a saját lelked békéjének megteremtésére).

Nálad van-e a kontroll?

Érdekes, hogy a kiakadás pillanatában (ún. distresszes állapotban) sem mindegy, mennyire vagy gyakorlott meditáló. A mindfulnesst övező kísérletek sora bizonyította már, hogy aki rendszeresen gyakorolja a mindfulness meditációt, kevésbé veszti el a fejét, jobban reagál még a nagyon magas társas stresszfaktorokra is. Nagyon cseles kísérletek vannak erre, pl. hosszasan, fapofával faggatózó interjúztatók, miközben a kísérleti alany bedrótozva ül és spec. azt hiszi, ez még nem része a kísérletnek). Ráadásul a gyakorlott meditálókat maga a hosszas stresszhelyzet kevésbé viseli meg, hamarabb túlteszik magukat a dolgokon. (lásd. D. Goleman Társas intelligencia ill. A meditáció tudománya c. könyvek).

Horváth Ágnes
alvástréner , mindfulness oktató

Mindfulness tanfolyam online! Részletek és jelentkezés itt:

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat, és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját. Tudok lassan sietni, munkaidőben kacsákat etetni, a jéghideg Dunában fürdeni. Több, mint 3 éves meditációs tapasztalatom van.

VÁRJ! Iratkozz fel és próbáld ki, milyen egy vezetett mindfulness meditáció! (3 perc)

AJÁNDÉK: 10 alkalmas e-mailes útmutató, hogy hogyan használd a mindfulnesst a hétköznapjaidban.

Sikeresen feliratkoztál! A 3 perces meditációt e-mailen kiküldtük. Ha nem találod, a SPAM mappában is nézd meg!