Klímaváltozás és mindfulness: hogyan adjunk bölcsebb választ a klímaszorongásra?

Az Oxford Mindfulness Centre számos podcastet, meditációt és írásos tudást osztott meg a Covid járvány ideje alatt. Az egyik podcast az OMC oldalán a klímaszorongásról és a klímaválság miatti nehéz érzések kezeléséről szól – a mindfulness meditáció eszközeivel és szemléletmódjával.
Még mindfulness oktatóként is rengeteget tanultam ebből a podcastből. A beszélgetés hallgatása közben Jeroen Janss páratlanul érdekes, eredeti meglátásait gondolatait szeretném most megosztani Veletek.

Ezt a podcastet
foglalom tehát össze magyar nyelven.

Mit kezdjünk tehát a visszatérő klímaszorongással, ami a következő (visszahúzó) gondolatokban testesülhet meg:

– Nincs már sok időnk!
– Most kell cselekedni!
– Miért nem látják be mások, hogy változtatni kell?
– A vesztünkbe rohanunk!
– Mi lesz így velünk?

Podcast: klímaszorongás és (ön)együttérzés

Interjúalany: Jeroen Janss, számos „zöld” EU-s projektet vezetője, mindfulness oktató és facilitáror

Nem csak klímaszorongás létezik

Nem kérdés, hogy a mentális egészségünket megterheli, hogy az élet számos formája szenved a klímaváltozás miatt. Szorongás, félelem, szomorúság és gyász, irigység, harag – rengeteg érzelem felbukkanhat a téma kapcsán. Mit kezdjünk ezekkel a klímaváltozás kapcsán?

Kivonat a beszélgetésből:

„Menj az eseményekkel!”

A realitással bátran szembenézni – nem kis kihívás ez.
Nehéz, de maradj a fájdalmaddal. Légy kíváncsi, vizsgáld meg, mit érzel a klímaváltozás vagy egy-egy aggasztó időjárási jelenség kapcsán. Szorongás, félelem, szomorúság és gyász, irigység, harag – milyen érzések vannak bennem most?

„Az ellenállás nem segít.”

Tedd, amit meg tudsz tenni a környezet védelméért vagy a tevékenységeid zöldítéséért. Nincs jobb szorongásoldó, amikor az energiáinkat hasznos cselekvésbe tudjuk fordítani.
Túl sokszor koncentrálunk arra, mi a rossz, mi nincs, mi lehetne. Nem könnyű a zsigeri ellenállást és az aggodalmaskodó gondolatokat legyőzni, de szelídséggel, önmagunkhoz való odafordulással csökkenteni lehet az saját szenvedésünket.

Kiegészítés: Mit kezdjünk a nehéz érzésekkel?

Sokszor fájdalmas a bolygó, magunk és mások szenvedését átélni.

Félelem, mások féltése, jövőtől való szorongás, sürgetettség, félelmek, harag – ezek az érzések jelzőlámpák: jelzik, hogy valószínűleg elvesztünk a cselekvő elme üzemmódjában. A késztetés, hogy azonnal megoldjuk a problémákat, komplex nehézségek esetén valóban szorongást okozhat. Ideje tehát önmagunk felé fordulni és gyakorolni az ítélkezésmentes, türelmesebb, bölcsebb hozzáállást.
Hogyan?
Erre a 3 perces meditáció kiváló eszköz lehet, innen tudod letölteni.

„Légy tudatában, hogy sérülékenyek vagyunk.”

Nem létezünk magunkban, igenis kiszolgáltatottak vagyunk a körülményeknek.
Az időjárás kétségtelenül hatással van ránk.
Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy ami eddig kényelmes volt, az valójában szennyezi és pusztítja az életet.
Tudatosítsd, hogy olyan válaszokat kell most találnunk, amik teljesen újszerűek – a régi válaszaink ugyanis már nem működnek.
Légy türelmes azokkal, akik lassabban reagálnak a változásokra – a saját kormányodat, politikai rendszereket is beleértve. A sürgetés, ítélkezés, a félelmek ápolása helyett szelídségre és türelemre van szükség. És együttérzésre – legelső lépésként önmagunk szenvedése felé.

Mire tanít ez a változás?

Az összekapcsoltságra. Európa, Kína, USA az egyik legnagyobb szennyező a világon – de jelenleg a klímaválság Afrikában és Indiában sokkal erőteljesebben érezhető, mint bárhol másutt a világon. Nagy a valószínűsége, hogy az emberek Indiában egyszer csak megindulnak – felénk. Távoli kontinensekről, országokból érkezhetnek, segítséget kérve, a szolidaritásunkra számítva.

Interconnection, azaz az egymással való összekapcsolódás:

Tanulság lehet még a klímaváltozás kapcsán, hogy most valóban felismertük, hogy a Föld legtávolibb pontján élő emberek is a szomszédaink. Nem mindegy, hogy hogy vannak, mit csinálnak. Hatással vagyunk egymásra.

Amire koncentrálj:

A legfélelmetesebb nem a vízkészletek vagy a jó minőségű étel eltűnése, vagy a klímavándorlás által az életterünk szűkülése, megváltozása.

Amitől félnünk kell és amivel harcolnunk kell az a bizalmatlanság, a gyűlölködés, az erőszak, az elme gerjesztette pánik és az ebből adódó ellenségesség.

Ami megmenthet minket:

A bizalom, az egymás felé fordulás, a közös gondolkodás és cselekvés, a tudás megosztása, a nemes szív – csak ez menthet meg minket a szűkösség okozta félelemtől és gyűlölködéstől.

Megjegyzés: A teljes beszélgetést nem, hanem a jegyzeteimet tettem itt közzé. Nem időrendi sorrendben jegyzeteltem és a tömörség miatt néha a saját magyarázataimmal is kiegészítettem a jegyzeteimet.

Egy mindfulness oktató gondolatai: A robotpilóta és ami a jó benne

Néhány saját gondolat a környezeti vállságról és az elme kétféle üzemmódjáról.

A cselekvő elme automatikus reakciója nehézségek esetén az ellenállás, a küzdelem – ezt és ezt nem akarom, nem szeretem, nem tetszik. Az emberi elme cselekvő üzemmódjának nagy csodája, hogy célorientált és nagyon hatékonyan tud változásokat eszközölni.

Tulajdonképpen a környezet szennyezése és az ebből fakadó klímaváltozás is az emberi természet figyelemreméltó hatékonyságának következtében alakult ki. Nem tetszett, hogy hidegben ázunk-fázunk: őskori emberként tüzet kezdtünk el használni. Majd házakat építettünk. Majd városokat behálózó, fosszilis tüzelőanyagokat elégető fűtési rendszereket. Most pedig napelemeket, szélerőműveket telepítünk, amelyek környezetbarát módon termelik a fényhez, meleghez, kényelemhez szükséges energiát.

A cselekvő üzemmód a barátunk: csodálatosan kreatív tervek, gondolatok születhetnek. A nemtudás, a hárítás, a megszokotthoz való ragaszkodás, a mohóság (megtartás) mindannyiunk jellemzője. A találmányok, dolgok hosszú távú, pláne globális következményeit ismeretek hiányában nem mindig tudjuk felmérni.

Klímaszorongás, mindfulness

Egyetértve Jeroen Janssal, rendkívül fontos tudatosítani, hogy elődeink, önmagunk vagy mások hibáztatása romboló hatással van a hangulatunkra és nem visz előre semmiképp sem.

Jon Kabbat Zinnt, a mindfulness tanfolyamok szellemi szerzőjét megkérdezték egyszer egy rádióinterjúban, hogy mit gondol a klímaváltozásról. Azt a meglepő választ adta, hogy 50 évvel ezelőtt, amikor létrehozta a Mindfulness Alapú Stresszcsökkentő Módszet (MBSR), ki gondolta volna, hogy a mindfulness világszerte el fog terjedni. Hogy laboratóriumokban fogják kutatni és milliók gyakorolják majd, cégvezetők, katonák, szülésznők, gyerekek.

Épp így nem tudhatjuk, mi fog történni 20 vagy 50 év múlva.

„Let life surprise you.”

 

 

 

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat, és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját. Tudok lassan sietni, munkaidőben kacsákat etetni, a jéghideg Dunában fürdeni. Több, mint 3 éves meditációs tapasztalatom van.

VÁRJ! Iratkozz fel és próbáld ki, milyen egy vezetett mindfulness meditáció! (3 perc)

AJÁNDÉK: 10 alkalmas e-mailes útmutató, hogy hogyan használd a mindfulnesst a hétköznapjaidban.

Sikeresen feliratkoztál! A 3 perces meditációt e-mailen kiküldtük. Ha nem találod, a SPAM mappában is nézd meg!