Avagy miért jobb (néha) a meditáció, mint beszélni az érzéseinkről?

A mindfulness meditáció kívülről szemlélve nem más, mint csendes üldögélés. Pedig hányszor hangzik el, hogy az érzéseinkről, gondjainkról beszélni kell, nem magunkban tartani. Mire jó mégis a csend és miért jobb a stressztűrő képessége annak, aki rendszeresen végzi a mindfulness meditációt?

Néha jó panaszkodni, de…

Felismerni és kifejezni az érzéseinket fontos dolog. És milyen jó, amikor ott van valaki, aki meghallgat, ha nehézségeink támadnak, felzaklatott minket valami vagy éppen öröm ért. A mindfulness tanfolyamon mégis azt szoktuk javasolni, hogy jó, ha pár percre elcsendesedünk, mielőtt beleugranánk a megoldások keresésébe vagy rögtön felhívnánk valakit. Miért?

mindfulness meditációt gyakorol fiatal szerzetes a természetben
Ezért jó csendben lenni

Sokszor, ha nehézségeink támadnak, éppen a tisztánlátás az, ami hiányzik. Simán el tudunk veszni az elme drámai monológjában. Az elme kommentál, általánosít, katasztrófákat vetít elénk. És mi elhisszük, hogy mindez igaz. Például: „Ez a fejfájás borzasztó! Kibírhatatlan!” „Miért MINDIG az a kocsisor dugul be, amiben én állok?” „Most nem betegedhetek meg, teljesen kiesek ebből a projektből, ha hiányzom.” „Ki fognak rúgni, ha megint betegszabira megyek.” stb.

A mindfulness tanfolyam azért különleges, mint más meditációs tanfolyamok, irányzatok, mert megtanuljuk azt, amit a kognitív terápia is használ: felismerni az elme „csúsztatásait”, hibás érzékelését, torzításait. Azaz a modern pszichológia eszköztárával is dolgozunk.

Az emberi elme sokszor annyira a kellemetlenségek elkerülésére fókuszál, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy mi van most velünk. Azaz van, hogy úgy keres megoldást, hogy nincs egy tiszta, világos, tényszerű képünk arról, miben is áll a nehézség és mire van pontosan szükségünk.
A mindfulness meditációban ahelyett, hogy a megoldáson gondolkodnánk vagy csinálnánk valamit, leülünk és csendben vagyunk. A 3 perces meditáció elején felteszünk magunknak 3 kérdést:

– milyen gondolatok járnak a fejemben épp most?
– mit érzek?
– milyen testérzeteim vannak? Hogy érzi magát a testem?

Ez a 3 kérdés arra irányul, hogy mit tapasztalok itt és most. Majd megpróbálunk 1-2 percig az elménket elcsendesíteni – és csak a légzésre, a testre figyelni. Nem a megoldásokra. Nem arra, amit az elménk mond. Nem a belső drámákra. Mert a drámai monológban, az agyalásban, töprengésben simán el tudunk veszni akár egész napra is, jól lehúzva a saját hangulatunkat.

Bolhából elefántot, apróságból drámát

Az elme cselekvő üzemmódban (amikor épp nem meditálsz, nem vagy tudatos, nem figyelsz) hajlamos a túlgondolkodásra. Értelmezi az eseményeket, ahelyett, hogy megvizsgálná, ami tényleg van. Pl. ha napok óta nem hív fel egy barátod, hajlamos lehetsz azt gondolni, hogy „nem is érdekli, mi van velem”. A főnök, aki ráncolja a homlokát, miközben hozzá beszélsz, biztosan úgy gondolja, nem vagy jó munkaerő (pedig lehet, hogy valami tök máson jár az esze vagy előtte felbosszantották).
A rendszeresen végzett mindfulness meditáció arra is jó, hogy észrevegyük, amikor a gondolataink nagyon eltávolodnak a valóságtól. A valóság, a valódi történések pontos (de nem rideg) érzékelése kiemelkedően fontos, mint ahogy az is, hogy észrevegyük, ha elkezdjük túlgondolni a dolgokat. Ezzel a saját magunk által generált stresszt, ha nem is szüntetjük meg teljesen, de legalább észrevesszük, amikor túlagyalunk egy apróbb vagy nagyobb problémát. Innentől kezdve van választásunk. A mindfulness rendszeres gyakorlása tehát azáltal csökkenti a stresszt, hogy megtanulunk ítélkezésmentesen, objektívebb szemüvegen keresztül érzékelni a történéseket.

Panaszkodás helyett: a fókusz áthelyezése mindfulness meditációval

Azzal kezdtem ezt a cikket, hogy néha nagyon jó, amikor meghallgat egy barát. És ez tényleg nagyon jó. Nem arra buzdítalak, hogy tartsd magadban az érzéseidet, sose beszélj a bosszúságaidról. Vannak viszont olyan emberek, akik sokat és túl gyakran panaszkodnak.
Egy kutatásból kiderült, hogy a panaszkodás nemcsak annak húzza le a hangulatát, aki hallgatja, hanem annak is, aki panaszkodik! A gyakori panaszkodás, zsörtölődés átírja az agy áramköreit, sőt, még a jutalmazó rendszert  is bekapcsolhatja az agyban. Azaz gyakorlatilag függővé válunk attól, hogy beszéljünk magunkról és az átélt kellemetlenséginkről.
Walter Mischel, igen, jól emlékszel, az a pszichológus, aki a Stanfordi Egyetemen a híres Marshmallow kísérletben rávilágított a késleltetett vágykielégítés mechanizmusára, azt mondja, hogy néha, ha a problémákról beszélünk, azzal nem javul, hanem még romlik is a hangulatunk. Valahányszor felelevenítjük az adott problémát, gyakorlatilag újraéljük az ahhoz kapcsolódó negatív érzéseket.
Mischel szerint jó, ha tudunk az érzéseinktől távolságot tartani – és éppen ez az, amit a mindfulness meditációban gyakorlunk!

Az vagy, amire figyelsz!

Hol van a figyelmed? Az evolúció során agyunk úgy fejlődött, hogy inkább a kellemetlen eseményeknek tulajdonítson jelentőséget. Ezzel a beépített negatív fókusszal így jobban megjegyezzük, hogy hol szokott ólálkodni a tigris, mert ez fontosabb, mint arra emlékezni, hogy pl. milyen kedvesen tud mosolyogni a szomszédunk.

Ezért nagyon nagy szükség van arra, hogy megtanuljunk fókuszálni – nem csak a negatív dolgokra, hanem akár arra, amit éppen csinálunk. A problémák, megoldandó feladatok,e-mailek és végtelen hosszú to-do listák nyomasztó tengeréből néha jó kidugni a fejünket és megpihenni egy-egy kellemes pillanatban. Erre akkor leszünk igazán képesek, ha folyamatosan tréningezzük a figyelmünket – ne csak rohanjunk és agyaljunk folyton, hanem igenis vegyük észre az élet szépségeit. Így júniusban, amikor még minden zöldell, érik az eper és süt a nap, van belőle bőven.

Mindfulness tanfolyam indul a Mammutnál! Részletek és jelentkezés itt:

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat, és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját. Tudok lassan sietni, munkaidőben kacsákat etetni, a jéghideg Dunában fürdeni. Több, mint 3 éves meditációs tapasztalatom van.

Summary
Meditáció vagy beszélni a problémákról? Melyik jobb?
Article Name
Meditáció vagy beszélni a problémákról? Melyik jobb?
Description
A panaszkodás függőséget is okozhat. Mire jó a mindfulness meditáció és mikor érdemes a prolémáinkról beszélni? Mire jó 3 perc csend?
Author
Publisher Name
mindfulnessitthon.hu
Publisher Logo