Stresszcsökkentés mindfulness meditációval. Hogyan?

A munka sok, a türelem kevés. Rövid a határidő, a munkaidő túl hosszú. A gyerek beteg, a család nyaggat, hogy mikor érsz már rá velük foglalkozni. Már nem is emlékszel, mikor ittál utoljára egy jó sört a barátokkal, mikor nevettél tiszta szívből, hátravetett fejjel, felszabadultan. Nagy a nyomás, nem csak a munkahelyen.
Milyen jó lenne kevesebbet agyalni, többet pihenni, lelassulni, átadni magunkat a boldog pillanatoknak. Úgy tűnik, minden összeesküszik ellenünk és a világ nem engedi, hogy nyugodtan éljünk és tegyük a dolgunkat. Vagy mégsem? Vajon tehetünk valamit a lassabb, békésebb, nyugodtabb hétköznapokért?

Mindfulness meditáció és stresszcsökkentés

A tudatos jelenlét, tehát a stresszkezelés a tudatos jelenlét által nem azt jelenti, hogy stressz helyzetben nekiállok meditálni és törökülésbe vágom magam és „Ommm”-okat mondok.

Tévhitek a mindfulness meditációról
  • Facebookhttps://www.facebook.com/mindfulnessitthon/
  • https://www.linkedin.com/in/gnes-horvth-5610b869/
  • Google+
  • Evernote
  • Pinterest

Tévhitek a mindfulness meditációról

A mindfulness alapú stresszkezelés azt jelenti, hogy otthon például reggelente gyakorlok (meditálok) tíz-húsz percet, és ezáltal éles helyzetekben, tehát amikor napközben konkrét stresszhelyzet ér, például rohanok és nem találom az autókulcsomat, akkor nem pörgök be és nem kezdek el dühöngeni, hanem ezeket a dühös gondolatokat észreveszem, leállítom, azaz hátrébb lépek.

Ebből a nyugodt pozícióból könnyebb a kulcsot keresgélni, mint dühös gondolatokkal és rémképekkel a fejemben feltúrni az egész lakást. Tehát, igen, a stressz csökkenthető meditációval, de nem jelenti azt, hogy nekünk folyamatosan meditálni kell, csak rendszeresen gyakorolni. A rendszeres gyakorlás aztán áthuzalozza az agyunkat olyan módon, hogy képesek leszünk a pánikszerű hangulatot vagy egyéb indulatainkat megfékezni. Egyszerűen azáltal, hogy észrevesszük, amikor ezek a gondolatok jelen vannak.

Röviden: a mindfulness meditáció rendszeres gyakorlásával tudatosabbá válok arra, hogy mi zajlik a fejemben. Stresszhelyzetben tehát a belső stresszt, a gondolataimból származó stresszt tudom csökkenteni azáltal, hogy képes vagyok meglátni, hogy mi a valóság és mi az én értelmezésem róla.

Hol vagyunk, amikor nem vagyunk jelen?

Az ember azt gondolná, hogy nagyon is tudatos lény. Harvardi kutatások azonban bebizonyították, hogy életünk 47%-ában nem vagyunk jelen. Tehát nem arra figyelünk, amit épp csinálunk, hanem ezer más dolgon jár az eszünk.
Miért baj ez?
Ha belegondolsz, amikor iszod a kávédat, akkor valójában nem vagy jelen a kávézásban, sem semmilyen más rutintevékenységben. Talán meg se nézed, hogy milyen bögréből iszod, vagy hogy milyen alakú a hab a kávédon, hogy milyen színű a folyadék, hanem csak elkezdesz azon kattogni, hogy mit csinálsz majd miután megittad a kávédat, vagy mit mondtak neked egy órával ezelőtt, esetleg a bevásárlást tervezed és pillanatok alatt egy bevásárló listát gyártasz fejben.
Tehát igazából nem vagy itt jelen, nem érzékeled a körülötted lévő valóságot, és az sem biztos, hogy a benned lévő folyamatokkal tisztában vagy. Például azt, hogy egy kicsit felpörget a kávé, egy kicsit megdobogtatja a szívedet, ezeket nem érezzük, csak egyszer hopp, fölhörpintjük, közben pedig egészen máshol van a figyelmünk.

Automatikusan jönnek a gondolatok, mint egy kis rádió a háttérben, úgy zümmög és zakatol az elme és ezáltal nem érzékeljük a valóságot.

Így működik az emberi agy

Önmagában azzal, hogy nem vagyunk jelen és az elme elkalandozik, nem lenne probléma, de a kutatók az is megfigyelték, hogy abban az időben amikor elkalandozunk, olyankor rosszabb a hangulatunk ugyan is hajlamosak vagyunk inkább a problémákon gondolkodni.
Egészen konkrétan kísérleti alanyokkal írattak egy hangulatnaplót, hogy a nap bizonyos pontjain hogyan érezték magukat és ezáltal világossá vált, hogy gyakran vagyunk negatív hangulatban, ha lehetőségünk van egy picit leereszteni és elgondolkodni.
Az elme ugyanis egy problémamegoldó szerkezet. Problémákat tud és szeret megoldani, ezért, ha hagyjuk, folyamatosan ezeken fog rágódni, akár valósak ezek a problémák, akár nem. A legtöbb probléma esetében igen kicsi a valószínűsége annak, hogy félelmeink beigazolódnak – ám remekül el tudjuk rontani a hangulatunkat avval, hogy millió ilyen félelmet gyártunk.

Train your brain – a boldogság tanulható

A figyelem, a tudatosság tanulható – akár csak a boldogság. Agyunk problémamegoldó (és problémákat, aggódást gyártó) hajlama kiküszöbölhető egy kis gyakorlással. Éppen úgy, ahogy megtanulunk csellózni, megtanulhatjuk azt is, hogyan tegyük le az aggódást, a túlagyalást és hogyan legyünk lazább, boldogabb, tudatosabb emberek a hétköznapokban. A csellózáshoz kitartás, rendszeresség és önfegyelem kell – a meditációhoz szintén.
Ne félj, nem kell profi szinten csellózni tudni. Napi 10-20 perc gyakorlással már sokkal inkább rutinná válik a boldogság.

Horváth Ágnes
mindfulness oktató

Tetszett? Akkor lájkold:

Horváth Ágnes portré
  • Facebookhttps://www.facebook.com/mindfulnessitthon/
  • https://www.linkedin.com/in/gnes-horvth-5610b869/
  • Google+
  • Evernote
  • Pinterest
Horváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Inspirációk, ingyenes előadások a mindfulnessről, tippek a még tudatosabb élethez a facebook oldalamon. Kövess a facebookon is! 

 

Ezt olvastad már?

Pin It on Pinterest