Mi az a mindfulness meditáció?
A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban: fogmosás, vezetés, gyerekvigyázás vagy egy beszélgetés közben is teljes figyelmünkkel jelen legyünk.
Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelnlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat felé.” Ezért a tudatos jelenlét mindig egy szándékos odafordulást jelent a jelen pillanat felé.
A mindfulness tényleg meditációt jelent?
A tudatos jelenlét maga a meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Amikor életünk mozzanataiban tudatosan vagyunk jelen, akkor tisztában vagyunk a bennünk és körülöttünk zajló eseményekkkel. Ezzel egyidejűleg nyitottan és kíváncsian, ítélkezésmentesen fogadjuk be a testünkből és elménkből, valamint a világból érkező ingereket, impulzusokat.
Ahhoz, hogy tudatosan jelen legyünk, nem szükséges meditációs pózban ülnünk egy csöndes helyen. Ezért a tudatos jelenlét sokkal inkább egy szemléletmód, valamint egy szándékos jelen-lét.
A mindfulness eredete
A mindfulness az ősi, 2.500 éves keleti hagyományokból eredetezhető. A mindfulness-nek, tudatos jelnelétnek nevezett mozgalom elindítója Jon Kabat-Zinn, a Massachusett-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának (Stress Reduction Clinic at the University of Massachusetts Medical School) alapítója. Az 1970-es években dolgozta ki MBSR, azaz mindfulness alapú stresszcsökkentő programját, melyen azóta már több, mint 18.000 ember vett részt és kezelte sikeresen a stresszt és egyéb egészségügyi panaszokat (pl. szívbetegség, cukorbetegség, pikkelysömör, krónikus fájdalmak vagy depresszió).
Na és mit mond a tudomány?
A tudomány mindig szkeptikus – ezért a tudósok már több, mint 50 éve vizsgálják, hogyan is lehetséges 50%-kal csökkenteni a krónikus fájdalmakat pusztán avval, hogy rendszeresen gyakoroljuk a mindfulness-t. Azóta már tudjuk, hogy a tudatos jelenlét fejleszti
- az érzelmi intelligenciát
- a pszichológiai rugalmasságot (rezilienciát)
- a koncentrációs képességet
- a memóriát
- a problémamegoldó képességet
- az érzelmek irányításának képességét
- az empátiát
- a stresszkezelő képességet
Testi szinten immunrendszerünk megerősödik és csökken a túlsúly, a diabétesz, a rák, a krónikus fájdalmak és a stressz-alapú betegségek kockázata, úgymint infartktus, stroke és egyéb stressz-okozta pszichoszomatikus betegségek.
Hogyan lehetséges mindez?
Mindfulness és agykutatás
Hogyan lehet, hogy a meditáció egyaránt alkalmas a depresszió és a rák kezelésére?
Az, hogy a mindfulnesst ilyen széles körben lehet alkalmazni, két tényezőből származik:
- mivel nagyon hatékonyan csökkenti a stresszt, a stressz csökkenésével számtalan betegség tünete is enyhül vagy akár el is múlik
- mivel ténylegesen fejleszti az agy neocortex (új agykéreg) részét, ezért képessé válunk arra, hogy gondolatainkat, félelmeinket, ösztönös késztetéseinket tudatosabban kezeljük. Fontos tudni, hogy a neocortex az agynak azon része, amely a logikus, megfontolt döntések területe, a problémamegoldásért, az önkontrollért, a gondolkodási mintázatok felismeréséért, a saját és mások hibáiból való tanulásért felel, ez a kreativitás és az önmotiváció területe is.
Mire jó a mindfulness?
Miután a tudomány rájött, hogy hihetetlen változásokat lehet elérni a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlásával, tudatos jelenlétnek azóta több ága is kifejlődött. A 90-es években például Mark Williams, John Teasdale and Zindel Seagal az MBSR (mindfulness alapú stresszcsökkentés) programot ötvözte a depresszió gyógyításában is használt kognitív terápiával – így jött létre az MBCT, azaz mindfulness alapú kognitív terápia, melyet több, mint 20 éve alkalmaznak sikeresen a visszatérő depresszió és egyéb mentális problémák kezelésében.
