Mi az a mindfulness?

Mi az a mindfulness meditáció?

A mindfulness jelentése tudatos jelenlét. Éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Lényege, hogy megtanuljunk az elménkkel bánni és képesek legyünk tudatosan jelen lenni életünk mozzanataiban: fogmosás, vezetés, gyerekvigyázás vagy egy beszélgetés közben is teljes figyelmünkkel jelen legyünk.

Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelnlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat felé.” Ezért a tudatos jelenlét mindig egy szándékos odafordulást jelent a jelen pillanat felé.

A mindfulness tényleg meditációt jelent?

A tudatos jelenlét maga a meditáció állapota: amikor figyelmünk nem a múltbéli eseményeken vagy jövőbeli tervekre irányul, hanem valóban a jelen pillanatra. Amikor életünk mozzanataiban tudatosan vagyunk jelen, akkor tisztában vagyunk a bennünk és körülöttünk zajló eseményekkkel. Ezzel egyidejűleg nyitottan és kíváncsian, ítélkezésmentesen fogadjuk be a testünkből és elménkből, valamint a világból érkező ingereket, impulzusokat.

Ahhoz, hogy tudatosan jelen legyünk, nem szükséges meditációs pózban ülnünk egy csöndes helyen. Ezért a tudatos jelenlét sokkal inkább egy szemléletmód, valamint egy szándékos jelen-lét.

A mindfulness eredete

A mindfulness az ősi, 2.500 éves keleti hagyományokból eredetezhető. A mindfulness-nek, tudatos jelnelétnek nevezett mozgalom elindítója Jon Kabat-Zinn, a Massachusett-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának (Stress Reduction Clinic at the University of Massachusetts Medical School) alapítója. Az 1970-es években dolgozta ki MBSR, azaz mindfulness alapú stresszcsökkentő programját, melyen azóta már több, mint 18.000 ember vett részt és kezelte sikeresen a stresszt és egyéb egészségügyi panaszokat (pl. szívbetegség, cukorbetegség, pikkelysömör, krónikus fájdalmak vagy depresszió).

Na és mit mond a tudomány?

A tudomány mindig szkeptikus – ezért a tudósok már több, mint 50 éve vizsgálják, hogyan is lehetséges 50%-kal csökkenteni a krónikus fájdalmakat pusztán avval, hogy rendszeresen gyakoroljuk a mindfulness-t. Azóta már tudjuk, hogy a tudatos jelenlét fejleszti

• az érzelmi intelligenciát
• a pszichológiai rugalmasságot (rezilienciát)
• a koncentrációs képességet
• a memóriát
• a problémamegoldó képességet
• az érzelmek irányításának képességét
• az empátiát
• a stresszkezelő képességet

Testi szinten immunrendszerünk megerősödik és csökken a túlsúly, a diabétesz, a rák, a krónikus fájdalmak és a stressz-alapú betegségek kockázata, úgymint infartktus, stroke és egyéb stressz-okozta pszichoszomatikus betegségek.

Hogyan lehetséges mindez?

Mindfulness és agykutatás

Hogyan lehet, hogy a meditáció egyaránt alkalmas a depresszió és a rák kezelésére?

Az, hogy a mindfulnesst ilyen széles körben lehet alkalmazni, két tényezőből származik:

1. mivel nagyon hatékonyan csökkenti a stresszt, a stressz csökkenésével számtalan betegség tünete is enyhül vagy akár el is múlik
2. mivel ténylegesen fejleszti az agy neocortex (új agykéreg) részét, ezért képessé válunk arra, hogy gondolatainkat, félelmeinket, ösztönös késztetéseinket tudatosabban kezeljük. Fontos tudni, hogy a neocortex az agynak azon része, amely a logikus, megfontolt döntések területe, a problémamegoldásért, az önkontrollért, a gondolkodási mintázatok felismeréséért, a saját és mások hibáiból való tanulásért felel, ez a kreativitás és az önmotiváció területe is.

Mire jó a mindfulness?

Miután a tudomány rájött, hogy hihetetlen változásokat lehet elérni a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlásával, tudatos jelenlétnek azóta több ága is kifejlődött. A 90-es években például Mark Williams, John Teasdale and Zindel Seagal az MBSR (mindfulness alapú stresszcsökkentés) programot ötvözte a depresszió gyógyításában is használt kognitív terápiával – így jött létre az MBCT, azaz mindfulness alapú kognitív terápia, melyet több, mint 20 éve alkalmaznak sikeresen a visszatérő depresszió és egyéb mentális problémák kezelésében.