Avagy hogyan hat ránk a túl sok információ és hogyan segít a mindfulness a munkahelyen?

Míg a számítógépek arra lettek kitalálva, hogy nagy mennyiségű adatot gyorsan és komplex módon kezeljenek, agyunk viszont nem. Merőben új jelenség akkora adatdömpinggel találkozni, mint amekkorával a mai kor embere szembesül nap mint nap. Megdöbbentem, mikor olvastam, hogy a mai modern ember annyi információval találkozik egy nap, amennyivel a középkor embere körülbelül 7 év alatt! Még néhány érdekes adat:

– az emberi agy 120 bit/sec kapacitással képes dolgozni. 60 bit/sec-re van szükség ahhoz, hogy megértsünk egy embert, aki beszél hozzánk.
– A HBR szerint 25 percre van szükség, mire teljes figyelemmel vissza tudunk térni egy feladathoz, ha félbeszakítjuk mondjuk azzal, hogy válaszolunk egy e-mailre…
– Az USÁ-ban 4.000 embert kérdeztek az e-mailezési szokásaikról, 60%-uk a WC-n is nézi az e-mailjeit, 15% a templomban is (WOW!), 11%-uk titkolta már el családtagok elől, hogy megnézte az e-mailjeit.

 

Az információs túlterheltség valós jelenség – igen, még akkor is, ha nincs okostelefonod vagy ha van, vigyázol, hogy mikor, mennyit nézegeted, és akkor is, ha esténként szigorúan nemtévézel, nemkütyüzöl. (Úgyis kütyüzöl, a mai modern világ ebbe az irányba tol, ha akarod, ha nem…)

Hogy miért? Mert az információ addiktív. A mindfulness terminológiájában doing mode-nak, azaz csinálás-üzemmódnak hívják a hétköznapi elmét. A doing üzemmódnak a csinálás és még több csinálás a mániája, legyen szó neten szörfözésről, érdekes cikkek, infók begyűjtéséről vagy a messenger óránkénti (ja nem, félóránkénti!) csekkolásáról. Többfajta módon hat ránk a sok adat, beleértve az önbizalmunkat, hangulatunkat és stressz-szintünket is. Szerencsére rá tudunk erősíteni a being mode-ra (tudatos jelenlét vagy mindfulness meditáció), ami jelen esetben segíthet például jobban beosztani az időnket és a figyelmi energiáinkat, sőt, jobb döntéseket hozni. Nem, nem úgy, hogy a munkanap kellős közepén nekiállsz meditálni. Mondom, hogyan.

 

– az emberi agy 120 bit/sec kapacitással képes dolgozni. 60 bit/sec-re van szükség ahhoz, hogy megértsünk egy embert, aki beszél hozzánk.
– A HBR szerint 25 percre van szükség, mire teljes figyelemmel vissza tudunk térni egy feladathoz, ha félbeszakítjuk mondjuk azzal, hogy válaszolunk egy e-mailre…
– Az USÁ-ban 4.000 embert kérdeztek az e-mailezési szokásaikról, 60%-uk a WC-n is nézi az e-mailjeit, 15% a templomban is (WOW!), 11%-uk titkolta már el családtagok elől, hogy megnézte az e-mailjeit.

 

Az információfüggésről

Úgy kelsz fel, hogy elhatározod, ma aztán tényleg hatékony leszel? Felmentél a fb-ra azzal az elhatározással, hogy csak ránézel, válaszoltak-e a hozzászólásodra és 20 percre ott ragadtál? Éjjel 1 óra van és már megint elment a napod úgy, hogy felét sem csináltad meg annak, amit akartál?

Valahányszor tehát beleugrasz egy újabb (izgibb, érdekesebb, kevésbé fárasztó) feladatba, az agy dopaminnal jutalmazza ezt. A dopamin pedig függőséget okoz…

Milyen hatással van az információs túltelítettség az agyra?

1, Rossz emlékezőtehetség

Többek közt a Stanfordi Egyetem kutatásai is azt igazolják, hogy a legegyszerűbb memóriateszteken is igazolhatóan rosszabbul teljesítenek azok, akik párhuzamosan több médiumot is használnak egyszerre. (Pl. okosteló és a gépen megnyitott milliónyi ablak).

2, Csökkenő hatékonyság

Már a 90-es évek óta vizsgálják, milyen hatással van a hatékonyságunkra a multitaskolás. Azt alapul veheted, hogy az APA szerint min. 25-40%-kal (!) romlik a teljesítményed, azaz hibázhatsz és sokkal több időt kell szánnod átlagosan egy feladatra, mint ha csak azzal foglalkoznál. (Tudom, munkahelyen nem lehet megcsinálni, hogy egyszerre egy dologra fókuszálj, de azért a pomodoro technikát vagy a mindfulness minimeditációt mégiscsak megpróbálhatnád – legalább egyszer egyetlen napig! Meg fogsz lepődni!)

3, Rossz döntéseket hozol a fontos dolgokban (is)

Agyunk rendkívül fáradékony egy szerkezet, főleg, ha döntések meghozataláról van szó. Márpedig minden egyes feladatváltás egy döntés. Az is egy döntés, hogy egy embernek milyen hangnemben válaszolsz, hogy végignézed-e a cukicicás videót, meg az is, hogy válaszolsz-e egy e-mailre vagy sem. Ez a számtalan, pici döntés annyira sok energiát vesz el a kognitív kapacitásunkból, hogy a nagyokra már nem jut erő. Nem leszel képes arra a mentális erőfeszítésre, amivel a családi nyaralásról döntesz vagy arról, etikus-e X dolgot megtenned, vagy hogy elvállald-e a felkínált újabb projektet.

Hogyan hat az információs túltelítettség a mentális egészségünkre?

Magyarán: mennyire borogatja fel a lelki békénket az a sok minden, amit a digitális túlterhelés okoz.

Szorongás és stressz

Sokszor nem tudatosul, de egy nehéz élethelyzet krónikusan magas stressz-szintet eredményez. Azt hisszük, nem könnyen, de vesszük az akadályokat – lakáshitel, albérletből albérletbe költözés, házépítés, megromlott párkapcsolat, karantén alatt egyedül lenni otthon két gyerekkel (férj dolgozik), stb. Ha egy ilyen élethelyzetre rájön az információs túltelítettség, a sima stresszes állapot átválthat szorongássá, de legalábbis növeli a meglévő stresszt.

Feledékenység: A mindfulnesst az elmúlt években elkezdték tényleg komolyan, mérhetően, objektívan kutatni. Jó hír, hogy a szigorúan vett tudományos alapokon nyugvó kutatások is alátámasztották, hogy a mindfulness meditáció végzése igenis hatással van a munkamemórára (az az a RAM, ami a napi rutinfeladatok elvégzéséhez irdatlan fontos), mind a hosszú és rövid távú memóriára. Épp arra tehát, amit a digitális élet és a stressz nem kicsit rombol. Ezen kívül a mindfulness rendszeres végzése segít rugalmasabbá válni (lásd reziliencia, mint hívószó) és kevésbé impulzívan reagálni stresszes helyzetekre.

Szorongás, magas stressz-szint: Hajlamos vagy a szorongásra? Sok stresszes ember érzi azt, hogy annak az adrenalin-flashnek, amitől egy teljesen random pillanatban megugrik a pulzus, összeszorul a gyomor vagy nehezül a légzés, gyakorlatilag nincs kiváltó oka. Mivel a szorongás irracionális – szemben a stresszel, aminek az okát tudjuk -, magán a szorongás tényén is remekül lehet szorongani. Az információs túltelítettség a kortizolszintet is még magasabbra nyomja, ráerősítve a már meglévő szorongásra – aminek következtében állandó riadókészültségben élünk, alvászavarral, folyamatos veszélykereséssel és impulzivitással reagálva az élet semleges vagy apró helyzeteire.

Önbizalom

Mindenki más fókuszáltan és hatékonyan dolgozik, csak Te nem? Egy munkahelyen simán tűnhet úgy, hogy csak és kizárólag Te úszol el, mások meg szuperhatékonyan dolgoznak. Amikor pedig, a munkából „megpihenve” felmész az Instára, az komoly hatással lehet a hangulatodra – és nem, nem mindig pozitív módon. Meglátsz egy eventet, amin nem tudsz részt venni – máris megnőhet a szorongás, hogy lemaradsz valamiről. “XY nyaral, XZ is, csak én nem…” – remek alkalom az irigységre és a „valamit rosszul csinálok” érzésre. Izoláció, szorongás, bizonytalanság, hogy csak néhányat említsek a közösségi média negatív hatásaiból. Ezen érzelmi áramkörök tizedmásodperceken belül futnak le bennünk, anélkül, hogy tudatossá válna. Mint ahogy gyakran az sem tudatosul bennünk, hogy mindenki más is az elúszással és az információs túltelítettséggel küzd, max. épp aktuálisan hatékonyabb napja van, mint Neked.

Mindfulness meditáció, mint megoldási lehetőség a stressz kezelésére

A stressz, a szorongás testi tüneteit a legnehezebb viselni, irracionális voltán pedig napokat, éveket lehet agyalni (“miért kapom fel a vizet állandóan, miért úszok el, miért nem vagyok hatékony, ha szorongok, miért nem múlik már el, miért nem használ semmi” stb.). A mindfulness alapú kognitív terápiás módszert éppen a krónikus stressz, a visszatérő szorongás és depresszió ellen fejlesztették ki több, mint 25 éve az Oxfordi Egyetemen. Ha kifogytál az ötletekből, mivel, hogyan kezeld a stresszt, gyere el egy mindfulness tanfolyamra vagy ha ez még korai, próbáld ki egy hétig, napi 3×3 percben a mindfulness meditációt ingyen.

Az információs túlterheltség kezelésének 5 módja

Mivel a rengeteg információ miatt a nap minden percében döntést kell hoznunk arról, mit teszünk a következő percben, agyunk nagyon hamar kifárad. Ahhoz, hogy hatékonyak, fókuszáltak maradjunk és örömöt leljünk a hétköznapokban, az kell, hogy képesek legyünk kezelni a ránk ömlő információkat. Meg kell húznunk a határainkat, felállítani a prioritásokat, lelki és testi egészségünkre nézve jó döntéseket kell hozni. (És nem ítélkezni magunk felett, amikor ez nem sikerül.)

A következő blogbejegyzésben arról lesz szó, hogyan tudunk – nem csak mindfulness-szel – megbirkózni a digitális lét adatdömpingjével.

Mindfulness tanfolyam online vagy személyesen. Részletek és jelentkezés itt:

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat, és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját. Tudok lassan sietni, munkaidőben kacsákat etetni, a jéghideg Dunában fürdeni. Több, mint 3 éves meditációs tapasztalatom van.

Summary
Információs túlterheltség és mindfulness
Article Name
Információs túlterheltség és mindfulness
Description
Hogyan hat agyunkra a túl sok információ és hogyan segít a mindfulness a munkahelyen? 3 perces mindfulness meditáció, hogy jobban priorizálj és fókuszálj
Author
Publisher Name
mindfulnessitthon.hu
Publisher Logo