Az elkalandozó elme: a mindfulness meditáció nem csak összeszedettebbé, boldogabbá is tesz

Félelmetes változások történnek az agyban, ha gyakorlod a mindfulness meditációt. Részletes bejegyzés következik arról, hogy mit mond a tudomány az elkalandozó gondolatokról és azok megszelidítéséről.

Nem csak a mindfulness meditáció gyakorlása: másik 3 meditációt is mértek a kutatók és megdöbbentő eredményre jutottak. Azt akarták kideríteni, hogy mi történik az agyunkban meditáció gyakorlása közben. A konkrét kérdés így szólt: ki lehet-e kapcsolni az elkalandozást (és vele együtt az aggodalmas, negatív gondolatokat, az állandó agyalást) meditációval? Ha igen, melyik meditáció erre a legalkalmasabb?

Miért nem tud az elme csöndben maradni?

Már a filozófusok is vizsgálták az elkalandozást, de az igazi áttörés mégis az idegtudományban történt: mára már ténylegesen tudjuk, hogy van egy ún. default mode az agyban, egy alapjárat, ami akkor aktivizálódik, amikor éppen nem csinálunk semmi különöset. Ez az alapjárat félelmetes egyezéseket mutat azzal, amikor a múltbéli vagy jövőbeli eseményekre gondolunk.

A mindfulness segít tudatosabbá válni az elme elkalandozó természetére. Aki kevesebbet kalandozik, boldogabb is egyben.

Ami pedig igazán rossz hír: amikor csak úgy hagyjuk kalandozni az elménket, a gondolataink inkább hajlamosak aggodalmak, teendők, negatív benyomások felé terelődni. Onnantól kezdve, hogy egy csomó rutintevékenységnél nem kell figyelni (fogmosás, közlekedés, rutintevékenységek) boldogság-szintünk sokkal inkább függ attól, mi jár a fejünkben épp, mint attól, hogy mit csinálunk.

Csak zárójelben mondom: nem csak a végzett tevékenységtől független a boldogságunk, hanem a jövedelmünktől is. Ha a jövedelem-boldogság összefüggését nézzük, igen kevés egyezést mutat. Innentől kezdve válik a mindfulness meditáció és a jelenben maradás kérdése igazán izgalmassá.

Ha sem a gondolataink, sem a jövedelmünk nem tesz boldoggá, akkor mi? Megoldás: mindfulness, hogy értsd és lásd, mi minden van a fejedben…

Az elkalandozás szerepe az agy energiaháztartásában

Tényleg meg lehet figyelni, hogy amikor sorban állunk, várakozunk valahol, tehát konkrétan nincs dolgunk, tényleg elkezdődik a gondolatok áradata: ki mit mondott, mi volt ma, tegnapelőtt, tavaly, mi mindent kell csinálnom, intéznem, le kell vinni a kutyát, fel kell még felhívnom XY-t stb. Azaz megállás nélkül van egy gondolatfolyam, amit keleten úgy is neveznek, hogy a fecsegő elme vagy majomelme. Ez az alapjárat jellemzően múlt/jövő idősíkon gondolkodik és nagyon énközpontú. Azaz az én élményeim, nyaralásom, az én bevásárló-és to-do-listám, az én egészségem, karrierem – tehát saját magunk körül forognak a gondolataink.

Hogy miért? Marc Berman, a Michigani Egyetem kutatója azt is megállapította, hogy egész egyszerűen energiagazdálkodási okokból tesszük ezt: az agynak azon területei, amik a figyelemért, a fókuszált munkavégzésért felelősek, egész egyszerűen hamar kifáradnak. Azaz, amikor elkalandozunk, tulajdonképpen pihenünk.

Tudatos jelenlét és boldogság – mire jó egy applikáció?

Matthew Killingsworth és Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem két pszichológusa nemes egyszerűséggel egy IPhone App-et használt arra, hogy lemérje: alanyai

  • mit csinálnak épp?
  • mire gondolnak közben? (odafigyelnek a feladatra vagy máshol járnak a gondolataik illetve hogy kellemes, semleges, vagy épp kellemetlen dolgon jár-e az agyuk?
  • 1-10-ig mennyire vagy most boldog?

Több, mint 2000 ember volt hajlandó ezekre a kérdésekre teljesen random időközökben válaszolni. (Ha akarod, Te is bekapcsolódhatsz, mostanra már több, mint 5.000-en használják ezt az applikációt (www. trackyourhappiness.org).

Az eredmények nagyon is meglepőek voltak: a válaszadók az idejük 46,9 százalékában jó messze kalandoztak attól, amivel éppen foglalkoztak.

Azaz agyunk kalandozó, fecsegő, ábrándozó/tervezgető része a nap felében aktív – és ha nem éppen a nyaralásunkat tervezgetjük és jó emlékeken jár az eszünk, akkor bizony az elkalandozás nagyon is felelős a hangulatunkért.

Olyannyira, hogy boldogságunk nem attól függ, hogy mit csinálunk, hanem hogy mi jár közben a fejünkben!!!! Amikor a boldogság-szint és az elkalandozás összefüggéseit vizsgálták, a válaszok elemzésekor a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy “a résztvevőknek egy adott pillanatában érzett boldogsága mindössze 4,6 százalékban volt tulajdonítható annak a tevékenységnek, amit éppen végeztek, míg az ábrándozás körülbelül 10,8 százalékban volt felelős a boldogtalanság érzetéért”. A tanulmány szerint “az ábrándozás alapvetően az oka, nem pedig a következménye a boldogtalanságnak”.

Az elkalandozás megszüntetési – így segít a mindfulness meditáció a jelenben maradni napközben

Az elkalandozás mérséklése, vagy legalábbis tudatosítása záloga tehát a boldogságunknak. (Megszüntetni nem tudjuk, nem is lehetséges, hiszen agyunk az elkalandozás alatt „pihen”.) Azt is mondhatjuk, hogy minél inkább a jelenben tudunk maradni és figyelni arra, amit épp csinálunk, annál boldogabbak leszünk. Erre viszont gyúrni kell, mert agyunk fáradékony, nem szeret és nem is tud sokáig figyelni.

Olvass tovább erről itt: Pozitív gondolkodás mindfulness meditációval 

Jó hírem van: a jelenben maradást gyakorlatilag bármikor gyakorolhatod. A mindfulness tanfolyamon például nem csak ülünk és meditálunk. Személy szerint azt szeretem a mindfulness meditációban, hogy nem csak ülő, hanem sétáló és étkezésmeditációk is létezik, azaz ún. informális meditációk, amikor egy rutintevékenységet kell teljes figyelemmel végezned. Ez lehet evés, ivás, séta, lépcsőzés, benyitás egy helységbe, fogmosás vagy épp a számítógéped bekapcsolása. Itt a cél nem az, hogy százezer százalékig odafigyelve végezz valamit, hanem hogy észrevedd, amikor elkalandoztál!

Szex, sport, beszélgetés – tevékenységek, amik segítenek a jelenben maradni

Killingsworh és Gilbert tanulmánya arra is jó volt, hogy megtudjuk: van-e olyan tevékenység, amely közben 100%-ig jelen vagyunk. A válasz: nincsen, még a legizgalmasabb, legkellemesebb tevékenység közben is hajlamosak vagyunk elkalandozni.

Nagyon elhivatott vizsgálati alanynak kell lenni ahhoz, hogy szex közben is hajlandó legyen valaki válaszolni arra a kérdésre, hogy arra gondolsz-e, amit csinálsz és mennyire vagy boldog mindeközben, de sokan megtették. Az eredmények szerint tehát a szex az, amit a leginkább teljes figyelemmel, elkalandozás nélkül csinálunk. Második a listán a sport (ide valószínűleg a sok figyelmet igénylő csapatjátékok vagy egy elkötelezett, cuki edzővel végzett sportok tartoznak), harmadik egy jó beszélgetés. Ezek azok a tevékenységek, amelyek kivétel nélkül mindenkit inkább a jelenben tartanak és megakadályozzák az elkalandozást.

Az összes többi tevékenység, amelynél az elkalandozás mértéke csekély volt, az egyéntől függött, mennyire kötötte le: ez lehet festés, tánc, zenehallgatás vagy kirándulás.

A meditáció meglepő hatásai az elkalandozásra

Agyi scannerrel azt is megállapították már több helyütt, hogy a default mode, azaz az elkalandozás nem csak hogy kikapcsolható meditációval, hanem a gyakorlott meditálóknál meditáció után azaz napközben is jóval kevésbé aktív. Jobban figyelnek egy-egy tevékenységre és észreveszik, amikor elkalandoznak a gondolataik.

Ez a képesség (metakogníció) hihetetlenül fontos, ugyanis ha észrevesszük, hogy épp negatív dolgokon pörgünk vagy már megint haszontalan gondolati rutinköröket futunk, az érzelmeket kevésbé tapadóssá teszi. Azaz nem vonódunk bele annyira a saját gondolatainkba.

Jó hír, hogy a metakogníció képessége és az elkalandozás csökkenése már egy 8 hetes mindfulness tanfolyam után is kimutatható – ha nem is olyan mértékben, mint a gyakorlott meditálóknál (ők több, mint 10.000 óra meditációt tudnak maguk mögött).

Ha csak egy dolgot jegyzel meg az egész cikkből, ez legyen az

Agyunk energiaháztartási okokból spórol a figyelemmel: amikor épp nincs dolgunk, elkalandozik. Az elkalandozó gondolatok nagyrészt aggodalmas vagy múlton rágódó gondolatok. Ha figyeled egy kicsit a gondolataidat, rögtön rájössz, hogy mihelyt várakozni kell , sorban állni stb., rögtön rágódni kezdünk valamit. Ez az állandó problémamegoldó üzemmód baromi fárasztó – és sokszor elrontja a hangulatunkat, túlhajszolttá tesz.

Megoldás lehet, ha olyan tevékenyésget végzünk szabadidőnkben, ami leköti a figyelmünket. Ha ez pipa, akkor gyere és tanuld meg érteni és jól használni az elmédet egy mindfulness tanfolyamon!

Reményteljes álmokat, pozitív elkalandozást kíván:

 

Horváth Ágnes
alvástréner, mindfulness oktató

 

A cikk forrása:
http://pszichologia.network.hu/blog/pszichologia-klub-hirei/abrandozas-az-elet-megrontoja
https://www.care2.com/greenliving/your-mind-wanders-47-of-the-time-except-during-these-activities.html
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Mind-wandering
https://medium.com/@christinesimko/a-wandering-mind-is-an-unhappy-mind-life-is-what-you-agree-to-attend-to-de4b310bc322

Summary
Elkalandozó gondolatok – miért nem tud az elme csöndben maradni?
Article Name
Elkalandozó gondolatok – miért nem tud az elme csöndben maradni?
Description
Félelmetes változások történnek az agyban, ha gyakorlod a mindfulness meditációt. Mit mond a tudomány az elkalandozó gondolatokról és a mindfulnessről?
Author
Publisher Name
mindfulnessitthon.hu
Publisher Logo