Milyen mentális szokásaink vannak, amiket el kéne hagyni és milyen szokásokat „vegyünk fel” helyettük?

Biztosan nem most olvasod először, hogy a jól-létünk a szokásainkban rejlik (és abban, mennyire tartjuk magunkat a jó szokásainkhoz). Azaz a boldogságnak vagy a kiegyensúlyozottság nem egy titkos valami, hanem attól függ, vannak-e minket támogató, tápláló szokásaink és mennyire vagyunk képesek rendszeresíteni ezeket.

Így a karácsonyi hajrában (meg egyébként is, csak úgy) simán feladjuk ezeket a „jó” szokásokat. Edzés helyett ajándékvásárlás. Ajándékvásárlás helyett egy pici túlóra itt, egy pici ott. Kimerültségedben még a kutyát is cseszegeted, miért nem végzi a dolgát gyorsabban, hogy mielőbb hazakerülj és kimerülten dögölj a kanapén. Főzni, jó kajákat enni – na, arra nincs idő, azt majd karácsonykor, ugye… Már csak két hét van a hajtásból, azt már fél lábon is, nem is érted, miért puffadsz és hasít bele egy fejszeszerű valami a fejedbe negyedóránként.

Edzés/mozgás/séta, barátok, lazulás, hobbik, esetleg kicsi mindfulness – á, felejtős, majd januárban.

Pedig ezek a szokások tartanak minket egyben. Egészségesen. Elégedetten. Ha ez nincs, marad a hajszoltság és a húdeutálomezt-érzés. Meg az, hogy csapdában érzed magad (év végi zárás van, nem tehetem meg, hogy lelépek jógára). A stressz-szintünk csapdahelyzetben a legmagasabb, még akkor is, ha konkrétan nem érezzük, hogy stresszelnénk. A magas kortizolszintet nem érzed. Ahogy a kiégést sem, de erről múltkor már írtam.

Jó mentális szokások kialakítása

Amellett, hogy ragaszkodni kéne a jó szokásainkhoz, jól jönne még egy belső iránytű, ami megmutatja, milyen elvek mentén szervezzük az életünket, szokásainkat, emberi kapcsolatainkat.

Lynette Monteiro és még sokan mások (például a Plum Village csapata, Tich Nath Hahnnal az élen), azt mondja, hogy ezt az 5 mentális szokást érdemes magadévá tenni és az élet minden területén alkalmazni.

1, Az élet tisztelete, a múlandóság elfogadása.

Nagyon gyakorlati szinten ezt úgy tudod megvalósítani, hogy beveszed a vitaminjaidat, egészséges dolgokat eszel-iszol, a gyereket sem tömöd kólával-csokival és ügyelsz a gondolataidra: melyek ártalmasak? Melyek visznek előre? Milyen gondolatokkal bántom magam?

2, Nagyvonalúság

– na, ez már elvontabb fogalom, de sokszor piszkosul kicsinyes módon bírunk beleragadni szokásokba, problémákon való rágódásba, vagy önmagunk-hajszolásába (ezt még el kell intéznem – pont ma, hiába ez az ezredik to do a listán és herótom volt már reggel is, ha a listámra néztem). Nagylelkűen elengedi a kekec kolléga még kekecebb megjegyzését. Nagyvonalúan bánni a pénzzel (nem a legócsóbb ajándékot megvenni, és ezáltal örömet szerezni), dícsérő szavakkal, saját és mások szükségleteinek kielégítésével. Elmenni edzeni. Napi egy órát sétálni a kutyával. Rábízni a gyereket a párodra és egy órán át chatelni nyugiban a slozin. Ezt jelenti a nagyvonalúság. Kapísi?

3, A határaink elfogadása.

Azé, hogy bizony nem bírunk annyit, mint 20 évesen. Vagy hogy most nincs kedvünk a szexhez és aludnánk egy óriásit. Azé, hogy igenis érzelmi-lelki szükségleteink vannak, pl. szükségünk van tiszteletre, tehát megmondjuk végre a folyamatosan bunkó e-maileket írogató kollégának, hogy legyen kedves barátságosabb hangnemet megütni. Köszcsi! Vagy, hogy a céges példánál maradjak, tudomásul venni, hogy minden órában ha nem állunk fel 5-10 percre és nyújtózunk, beáll a hátunk, egyre rosszabb közérzetet okozva (ami az elbanyásodás és a rosszfejség melegágya, lásd pozitív emberi kapcsolatok, mint örömforrás, hogy csak egyet említsek).

4, Tudatos beszéd

Igen, jól hallod. Sokszor úgy beszélünk, hogy végig sem gondoljuk, mit, milyen hangsúllyal és stílusban mondunk. „Ezt most miért mondtam?” – ütközünk bele önmagunk meggondolatlan (és valljuk be, bántalmazó) hülyeségébe. Szavakkal is remekül lehet bántani valakit, például önmagunkat, és akkor most hadd szóljak pár szót a belső beszédről, jobban mondva monológról, ami a fejünkben megy. Sokszor a saját magunkkal folytatott párbeszédet cenzúrázzuk a legkevésbé, lazán elhangzanak a fejünkben olyan mondatok, hogy „hájas disznó lettem”, „nem igaz, hogy nem vagyok képes időben elindulni” stb. Na, ezt ne! Másokkal is, magunkkal is tisztelettel, megértéssel, ha beszélnénk, a világ (és a saját, belső, mentális terünk, amibe 0/24-ben be vagyunk zárva) egy sokkal jobb hely lenne.

5, Tudatos fogyasztás.

A zérówaste-től kezdve (magyarán hogy mennyi műanyag szeméttel járó dolgot fogyasztunk) a médiafogyasztáson át (Y generáció napi 5, 40-esek, 50-esek napi 2-2,5 órát lógnak a chatben/instán/indexen stb.) egészen addig, hogy kit engedünk be a személyes terünkbe, érzelmi életünkbe, gondolatainkba (energiavámpírokat, szívatós nagymamát, beszólogatós főnököt már 5 éve, csak mert nem merünk váltani) – szóval a fogyasztásba sok minden beletartozik. Röviden minden, amit beengedünk, magunkba fogadunk, megeszünk, hallunk, érzünk, belélegzünk.

“A bolygónak nincs szüksége több sikeres emberre. A bolygónak békét hozó, gyógyító, újító, mesélő és szerető emberekre van sürgős szüksége.”

Tendzin Gjaco, a XIV. Dalai Láma

Miért fontosak a mentális szokásaink?

Jól látod, a fentiekben nem csak mentális szokásokat soroltam fel. Hanem elveket, mely elvek mentén ha rendezed az életed, az a gondolataidtól kezdve az emberi kapcsolataidon, telefonnyomogatási szokásaidon át egészen a táplálkozásodig mindenre ki fog hatni.

Viktor Frankl is megmondta: bármilyen helyzetben legyél is, az emberi nagyság, azaz felülemelkedni a saját és mások diktálta hülyeségeken, mindig ott van, mint lehetőség. Szándékosan nem részletezem, mit értek hülyeségek alatt, annyi mindent nyomnak ránk és annyi mindent csinálunk teljesen átgondolatlanul, zsigerből, csak mert megszoktuk vagy mert így tanította – rosszul – anyukánk.

Az a helyzet, hogy az életben sok minden rajtunk múlik. De nagyon sokszor gondoljuk azt, hogy ez vagy az nem változtatható meg. Ezzel szemben túl sok helyzetben keressük magunkban a hibát és magunkat akarjuk megváltoztatni, jobbá tenni, de nem ám szeretetteljes módon. Nem. Önmagunkat szidva, becsmérelve, a saját értékességünket áthúzva hibáztatjuk magunkat (meg másokat is, mert az ítélkező elme ilyen). Pedig ha rosszul érezzük magunkat, akkor az csak annyit jelent, hogy egy rossz rendszerben vagyunk.

Rossz társaságban.

Rossz munkahelyi környezetben.
Rosszul megszervezett idő- vagy munkabeosztásban.
Rosszul felépített épületekben, rosszul szervezett közlekedéssel, egészségüggyel, haddnesoroljam.
Rossz szokások rendszerében.

És ha máson nem is, de a szokásainkon TUDUNK változtatni.

Rossz szokásaink felismerése és gyengéd változás

Ha úgy érzed, nem megy a változtatás, nem baj. A rossz szokások felismerése és gyengéd, szeretetteljes megváltoztatása egészen konkrétan a mindfulness tanfolyam anyaga (4 héten át ezzel foglalkozunk).
Itt az ideje változtatni?
Kezdd a tisztánlátással! ( Mindfulness tanfolyam, jelentkezés itt. )

De kezdheted egy kellemes fürdővel, egy laza délutáni sétával is.

Tetszett? Akkor gyere fel facebookra. A harag kezeléséről, lelki elsősegélyről, chatbunkóságról is posztoltam mostanában.

Horváth Ágnes portréHorváth Ágnes, alvástréner és mindfulness oktató. 2013 óta tartok alváshigiénés és mindfulness alapú tanfolyamokat, és vezetői tréningeket. Tudásomat az Oxfordi Egyetemen szereztem. A meditáció és a kognitív terápia pozitív előnyeit kihasználva segítek tudatosabb, összeszedettebb, valóban jelen lévő, érzékeny és bátor emberré válni.

Előadásokban, céges tréningeken, publikációkban, rádióinterjúkban népszerűsítem a mindfulness szemléletmódját. Tudok lassan sietni, munkaidőben kacsákat etetni, a jéghideg Dunában fürdeni. Több, mint 3 éves meditációs tapasztalatom van.

Summary
Elégedett (és nem sikeres) emberek 5+1 szokása
Article Name
Elégedett (és nem sikeres) emberek 5+1 szokása
Description
Milyen mentális szokásaink vannak, amiket el kéne hagyni és milyen szokásokat „vegyünk fel” helyettük? Mindfulness és mentális egészség
Author
Publisher Name
mindfulnessitthon.hu
Publisher Logo