Tényleg káros a mindfulness meditáció? Hogyan döntsem el, hogy jó-e nekem?

Többen rám írtak, hogy mi a véleményem az Indexen megjelent, mindfulnesst és a mindfulness módszertanát kritizáló cikkről.
https://index.hu/tudomany/2018/04/13/mindfulness_pszhichologia_meditacio_veszelyes_buddhizmus/

mindfulness meditációt végző vezető. Feliratk: a mindfulness nem ez
  • Facebookhttps://www.facebook.com/mindfulnessitthon/
  • https://www.linkedin.com/in/gnes-horvth-5610b869/
  • Google+
  • Evernote
  • Pinterest

A végére tényleg kiakadtam

Először rávetettem magam és őszinte kíváncsisággal, majd összevont szemöldökkel olvastam végig a cikket. A végére kiakadtam.
Habár van, amiben egyetértek a szerzővel, a cikk mégis több ponton kérdéseket vet fel bennem. Minősít, egybemos fogalmakat és kritizál egy olyan módszert, amit a szerző szinte biztos, hogy személyesen még nem próbált ki.
3 pontban foglaltam össze, mik azok a csúsztatások, amikkel nagyon, de tényleg nagyon nem értek egyet.

Bullshit1: A fogalommagyarázat

Kedves Olvasó! Dőlj hátra, hunyd be a szemed és gondolj egy cselekvésre. Megvan?
Akkor most vegyél elő 3 értelmező szótárt és nézd meg, hogyan definiálják az adott cselekvést. Meg fogsz lepődni.
Válassz bármilyen cselekvést (mert a mindfulness, azaz a meditáció nem más, mint egy cselekvés), 3 különböző szótár 3 különböző eredményt fog hozni. De ha fogalomnak vesszük a mindfulnesst, akkor is.

A cikk szerzője 3 definíciót idéz 3 forrásból és azt fejtegeti, mennyire különböző módon írják le a mindfulness fogalmát. Én nem látok gyökeres különbséget a 3 leírásban, nagyjából mindegyik forrás ugyanazt mondja, ami a mindfulness lényege: ítélkezésmentesség, a figyelem szándékos irányítása és fenntartása a jelen pillanatban, annak tudatosítása, tudatos megfigyelése, ami bensőnkben és a külvilágban a jelen pillanatban zajlik.

Akarod tudni, mi az a mindfulness?

Nos, könyvekből sosem fogod megtudni. Csak ha csinálod.
De azért tegyük helyre ezt a fogalmat. Ugyanis nagyon kevesen vannak ténylegesen tisztában azzal, hogy mi is az a mindfulness.

De akkor tényleg: mi az a mindfulness?

Aki ismeri a mindfulness szakirodalmat, az valószínűleg találkozott már ezzel a definícióval:

„A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat felé.”
Jon Kabbat Zinn

Számomra ez a definíció írja le legpontosabban, mi az a mindfulness.
By the way, aki a mindfulnesst definiálni akarja, annak nincs könnyű dolga. Az értelmező szótárak és a Wiki definícióit előrángatni azért veszélyes, mert egy olyan dolgot kell szavakkal leírni, ami tapasztalati, azaz élmény alapú. Ki tudná egészen pontosan, sőt, szakszerűen leírni, mi az a lovaglás? Vagy hogy mi az a csellózás? Minden gyakorlati jellegű tevékenység olyan, hogy lehet ugyan definiálni, szavakkal leírni, de minek? Élményeket, érzéseket, egy gyakorlati cselekvést nagyon nehéz szavakkal megragadni.
Van egy közös pont a csellózásban, a lovaglásban és a mindfulness gyakorlásában: rengeteget lehet róla írni, de csak akkor tudod meg, mi az, ha csinálod. Egy kizárólag gyakorlatban végezhető cselekvést leírni tulajdonképpen lehetetlen.

Bullshit2: A módszertan

A mindfulness kutatásait, módszertani elemzését maga Daniel Goleman is kritizálja. (A világhírű pszichológus és kutató nevéhez fűződik az érzelmi intelligencia, mint fogalom megalkotása és széleskörű kutatása. Goleman többek között részt vett a mindfulness kutatásában, részese volt a Google világszerte elismert Search Inside Yourself nevű, EQ és figyelemfejlesztő, mindfulness alapú programjának kidolgozásában). Fókusz c. könyvében ő maga is írja, hogy

„A meditáció hasznáról szóló szakirodalom nem más, mint kétséges kutatástervezéssel, vitatott módon vagy éppen kritikán aluli módszerességgel megtervezett vizsgálatok rossz, jó vagy figyelemre méltó eredményeinek zagyvaléka.” Daniel Goleman

Éppen emiatt felkérte a Wisconsini Egyetem kontemplatív idegtudományért felelős dékánját, Richard Davidsont, hogy tekintse át a vonatkozó kutatásokat.
Azaz Davidson fogta ezt a zagyvalékot és kiszemezte belőle azokat a kutatásokat, amelyek módszertana tudományos szempontból is megállja a helyét.

A mindfulness 3 vitathatalan előnye

Davidson szerint a mindfulnessnek három pozitív előnye egyértelműen van:

  1. A mindfulness valóban fejleszti a figyelmet. A figyelem, azaz a kognitív kontroll fejlődése nem csak azt eredményezi, hogy jobban tudunk fókuszálni, hanem a negatív gondolatok figyelmen kívül hagyásában, ezáltal a belső, mentális stressz leküzdésében is kiemelkedően fontos szerepe van.
  2. „A mindfulness gyakorlásának második pozitív hatása abban érhető tetten, hogy az ember nyugodtabbá válik.”
  3. A mindfulnesst alkalmazók körében figyelemre méltóan sok fiziológiai rendellenesség visszaszorulása is megfigyelhető, az egyszerű idegességtől a magas vérnyomáson át egészen a krónikus fájdalmakig.

mindfulness tanfolyamon részt vevő csoport
  • Facebookhttps://www.facebook.com/mindfulnessitthon/
  • https://www.linkedin.com/in/gnes-horvth-5610b869/
  • Google+
  • Evernote
  • Pinterest

Bullshit3: A mindfulness felszínre hozza a traumákat

Nagy érdeklődéssel olvastam Claire estét, akit a szerző példaként hoz arra, hogy miként erősíti fel a meditáció gyakorlása a poszttraumás emlékeket.
Claire ezt mondja, miután részt vett egy 3 napos intenzív mindfulness tanfolyamon: „A kurzus valahogy a felszínre hozta mindazt, amiről azt hittem, hogy már magam mögött hagytam. Teljesen leépültem, és három hónapot töltöttem egy pszichiátriai intézetben. Depressziós lettem, úrrá lett rajtam a traumához kötődő pszichózis, és tudathasadásos időszakaim voltak.”

Nem kétlem, hogy ezeket a nehéz élményeket, emlékeket a mindfulness és a 3 napig tartó csöndes ülés hozta fel Calireből. Abban már viszont kételkedem, hogy egyetlen ember esete meg kellene, hogy kérdőjelezze a mindfulness hitelességét és pozitív hatásait.
Egyetértek a szerzővel abban, hogy nagyon fontos a mindfulness trénerek megfelelő szakmai felkészültsége.
Azonban Claire-t nem egy mindfulness oktató, hanem a cég küldte egy intenzív, csöndes elvonulásra. Egy ilyen elvonulás még egy egészséges embernek is megterhelő. Claire sajnálatos megborulásában nem a mindfulnesst, mint módszert tenném felelőssé. Az eltemetett, nem feldolgozott gyerekkori traumák teljesen spontán, egy zeneszám, egy illat vagy egy film hatására is váratlanul felszínre törhetnek.

Egy kezeletlen traumával élő embernek ilyen szempontból nem csak egy mindfulness tanfolyam, hanem egy film megnézése vagy egy rózsa megszagolása is kockázatos lehet – ugyanis tényleg bármi felszínre hozhatja az eltemetett, elfojtott traumatikus élményeket.
Nagyon zárójelben megjegyezném, hogy szerintem jó, hogy felszínre kerültek Claireben ezek az élmények és hogy hatékony, szakszerű kezelést kapott traumái feldolgozására. A traumák feldolgozását ugyanis a terápia segíti, és nem az, hogy évekre eltemetjük magunkban a fájdalmas emlékeket. Más kérdés, hogy a mindfulness tréner elég felkészült volt-e ahhoz, hogy kezelni tudja Claire élményeit. Az átélt élményekért azonban sem a mindfulness, mint módszer, sem a tréner nem felelős.

Mindfulnesst mindenkinek?

Mint minden kutatásban, a mindfulness kutatásában is felmerülhetnek megkérdőjelezhető módszerek. Mint minden tapasztalati élmény, a mindfulness is nagyon nehezen megragadható szavakkal. És mint minden módszer, a mindfulness sem való mindenkinek.
A mindfulness nem csodaszer. Az Oxfordi Egyetem pszichológus-kutatói például kifejezetten nem javasolják a mindfulness tanfolyamot akut depressziós fázisban lévő embereknek.

Alvástrénerként és mindfulness oktatóként nap mint nap tapasztalom, hogy a legtöbb embernek nincs egy hatékony, bármikor alkalmazható stresszkezelő technikája. A legtöbb embernek fogalma sincs, hogyan engedjen el problémákat, mit kezdjen a zavaró, negatív gondolatokkal, amik napközben vagy éjszaka rátörnek. Sokan közülünk nehezen tudják letenni az aggódást. Általános jelenség az, hogy pörgünk és nehezen tudunk kikapcsolni, pihenni.
A fenti problémákra kiváló megoldás lehet egy jól felépített, jól képzett oktató által vezetett mindfulness tanfolyam. Személyes tapasztalatom, hogy a mindfulness pár hét alatt hihetetlen eredményeket tud hozni a mindennapos stressz és szorongás kezelésében.

Miért nem jut idő a fontos dolgokra?

Általános életérzés, hogy a világ rohan, az élet túl gyorsan telik. Miért nem jut idő a fontos dolgokra?
Az állandó feladatvégzésből és rohanásból a saját jól-létünk érdekében meg kell tanulnunk kiszállni. A mentális betegségek nagy része abból ered, hogy szinte sohasem csendesedünk el, nincs kapcsolatunk önmagunkkal, az érzéseinkkel, a valódi vágyainkkal.
A meditácó az én értelmezésemben egy check-in önmagunkba. Az a 10-20 perc naponta, amit nem tévézéssel, hanem meditációval töltünk, valójában egy ajándék.

Ajándék önmagunktól – önmagunknak.

 

Horváth Ágnes
alvástréner, mindfulness oktató

Pin It on Pinterest